Kászon – első Góbé meditációs tábor.
Egyik délután a meditálás megkezdődik, de mielőtt lehunynám szemem
a meditáláshoz egy szénával félig megrakott szekér tér be az udvarra. Nagytata s apuka újabb
szénakupacot hánynak fel a szekérre, míg a szőke kisfiu a szekér elé befogott
lovat simogatja.
Bátorságot merítek én is a ló megsimogatásához..
Kérdem a kisfiut, hogy hívják a lovat?
-
Sejő. - válaszolja
-
Sejő? -
kérdem
-
Nem, Sejő!
-
Serő?
-
Nem! - mondja szemeit kissé összehúzva.
Megkérdem apukát, hogy akkor mi is a ló neve?
-
Szellő.
A szénahányás befejeztével szól
nagytata:
-
Gyermököcske, állj odébb, mert indulunk .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése